Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Gárda jóval népszerűbb, mint a kormány

2009.01.04

A Magyar Gárda nem adja fel a küzdelmet, mozgalomként, asztaltársaságként vagy másképpen, de tovább működik – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Vona Gábor. A Jobbik elnöke beszélt pártja felkészültségéről, a soron következő választásokról is, ahol a harmadik helyet célozzák meg. Szerinte Oroszország megkerülhetetlen, jó kapcsolatot kell ápolnunk velük, s ez nem ideológiai kérdés.

- Nemrég jött vissza Moszkvából. Ez a látogatás a sajtóban nem kapott semmilyen szintű nyilvánosságot. Mit keresett a Jobbik elnöke Oroszországban, kikkel tárgyalt?

– Eredetileg két célja volt a moszkvai látogatásnak. Egyrészről orosz parlamenti képviselőkkel találkoztam volna, ám sajnos egy vírusos gyulladás támadta meg a szememet, amelytől már a gárdaper tárgyalásán is szenvedtem. Ezt a betegséget a balliberális sajtó jól ki is használta, szinte az egész világot bejárták a vérben forgó szemű gárdavezérről készült fényképek. Az oroszországi politikai találkozók így nem jöttek össze, de majd márciusban bepótolom. A látogatásom másik célja egy olyan konferencián való részvétel volt, amit orosz akadémikusok, történészek szerveztek. Témája pedig Oroszország és Európa változó kapcsolata volt. Itt szólaltam fel. Úgy látom, hogy Oroszország nélkül nem létezik Európa, kontinensünknek nincsen jövője nélküle. Európa politikai centrumát a jelenleginél keletebbre kellene tolni, s ha ez megvalósulna, abban Magyarországnak kitüntetett szerepe lehet mint közvetítőnek.

– Furcsán hangzik egy nemzeti-radikális párt vezetőjétől ez a mély oroszbarátság, pedig nem az atlantizmust hiányolom…

– Egyik nagyapám az oroszok ellen harcolva esett el Erdélyben a II. világháborúban, a másik pedig szovjet hadifogságba került két évre. Ráadásul paraszti családból származom, a kommunizmus nekünk csak rosszat hozott, mégis úgy látom, hogy át kell értékelnünk az Oroszországgal való kapcsolatunkat. Ez persze nem azt jelenti, hogy felejtsük el a múltat, hanem annak a felismerését, hogy Oroszország stratégiai partnerünk lehet. Közel van, és amíg az Európai Unió tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot a konkurencia felszámolása végett, addig az orosz piac fel tudná vásárolni a magyar termékeket. Ha a Jobbiknak beleszólása lesz a magyar külpolitika irányításába, akkor az orosz– magyar kapcsolatok komoly átalakítását szorgalmazzuk majd. Azt tapasztaltam egyébként, hogy az orosz emberek értik a magyarok problémáit, és én is sokkal inkább átlátom egy orosz vagy német ember gondolkodását, mint egy angolét vagy franciáét.

– Meg tudná érteni egy üldözött, jogfosztott csecsen ember gondolkodását is?

– Nehéz ügy, hiszen a világpolitikában nincsenek fekete-fehér kérdések. Nem gondolom azt, hogy Oroszország a világ megmentője, de azt sem, amit számos politikai szereplő ma Magyarországon hangoztat, hogy az Egyesült Államok a béke nagy védelmezője. Oroszországnak megvannak a maga politikai mulasztásai és bűnei, ahogy más nagyhatalmaknak is. Stratégiai értelemben azonban nem fordíthatunk hátat neki. Geopolitikai és gazdasági szempontból rá vagyunk kényszerülve, hogy jó kapcsolatot ápoljunk velük. Ez nem ideológiai kérdés.

– A bíróság viszont ideológiai okok miatt oszlatta fel a Magyar Gárda Egyesületet, mondván, félelmet kelt. Belenyugszik az ítéletbe?

– Természetesen nem! Fellebbezünk.

– Tulajdonképpen hány gárda létezik? Egy vagy kettő? A Magyar Gárda Mozgalmat ugyanis nem oszlatták fel, bár ez nem is tekinthető jogi személynek.

– Az én értelmezésem szerint kizárólag egy gárda létezik. Ugyanakkor a Magyar Gárdának, mint egy családnak voltak különféle szereplői. A Magyar Gárda Egyesület az atyai szerepet töltötte be. Mi álmodtuk meg és hoztuk létre a Magyar Gárdát.

– Ezért volt szükség az egyesületre?

– A bíróság az alapító tíz embernek az egyesületi formában való találkozását szüntette meg, nem jogerősen. Ez olyan érzés, mintha levágták volna a kisujjunkat, de ettől függetlenül a test ugyanolyan erős maradt. Az ítélet véleményem szerint politikai nyomásra született. Gyurcsány Ferenc volt az, aki az ügyészséget felkérte a Magyar Gárda fokozott figyelemmel kísérésére. Draskovics Tibornak az volt az első határozata rendészeti miniszterré történő kinevezése után, hogy meggyorsította a per menetét. Folyamatos volt az ügyészségen, a bíróságon a bel- és külpolitikai nyomás. Az ítélet engem abban az értelemben lepett meg, hogy mind az első, leváltott bíró, mind az ítéletet meghozó Pataki bíró is nagyon korrekten, tárgyilagosan járt el a tárgyalások folyamán. Alperesként úgy éreztem, hogy a felperesi, ügyészi oldal folyamatosan elveszíti érvei súlyát. Szimbolikus volt az is, hogy az utolsó tárgyalási napra a Mazsihisz már nem jött el, kiszállt a perből.

– Ha jogerősen is ezt a döntést hozná meg a bíróság, ön szerint működhetne tovább a Magyar Gárda mozgalomként?

– Igen, ezt a jogértelmezést az eljáró bíró is megerősítette ítélete indoklásában, amely nem a mozgalomról, hanem az egyesületről szólt. A gárdamozgalomhoz tisztességes magyar állampolgárok tartoznak – olykor formaruhákba öltözve –, akik törvényes rendezvényeket tartanak. Afelől azonban nincsen kétségünk, hogy a kormányzat megpróbálja majd a mozgalmat is ellehetetleníteni, például beleköt a formaruhába.

– Bencze József országos rendőrfőkapitány el is ismerte, hogy a februártól az akkor életbe lépő közrendvédelmi törvénycsomag jóvoltából majd a félelmet keltő egyenruhára hivatkozva lépnek fel a gárdisták ellen.

– Akkor a BKV-ellenőröket vagy az In-Kal Securityt is meg kellene büntetni. Olyan alacsony színvonalú és szánalmas joggyakorlás ez már, amelyre a legenyhébb kifejezés, hogy nevetséges. Ilyen alapon a hagyományőrző huszárok és a vitézi rend sem vonulhatna fel, mert bizonyára találhatnánk olyan csoportokat Magyarországon, amelyekben a vitézi rend is félelmet ébreszt. Törvénytisztelő emberek vagyunk, de meg fogjuk találni a módját, hogy az egyesület és a mozgalom tovább működhessen, akár egy asztaltársaságként. A mozgalom tagjai olyan magyar emberek, akik szabad akaratukból tettek esküt. Ez köti össze őket. Nincs szükségük Gyurcsány, Draskovics vagy Bencze engedélyére. Megjegyezném, hogy a Magyar Gárda az elmúlt másfél évben semmiféle jogsértést, bűncselekményt nem követett el.

– Mennyi tagja van a gárdának?

– Avatott gárdista körülbelül kétezer.

– Van, aki szerint csak a militánsabb hajlamú emberek éreznek vonzalmat a gárda iránt.

– Nem így van. Tény, hogy megszűnt a sorkatonai szolgálat, s nincs igazi honvédsége az országnak, de a gárdisták nem azért jönnek, hogy itt kiélhessék militarista vágyaikat. A rend iránti teljesen normális igény mozgatja őket a széteső államigazgatás, széteső kormányzás országában, ahol semmi sem működik rendesen. Gárdistának lenni nem szórakozás. Nem jószántukból vonulnak fel, hanem kötelességből. Érdekes, hogy senki sem teszi fel a kérdést: mi visz manapság rá valakit arra, hogy ennyi támadás kereszttüzében belépjen egy, a média által eltorzított hírű közösségbe, vállalva a folyamatos nyomást, a megaláztatást. A válasz egyszerű: hazaszeretetből vállalják a kockázatot. Mellesleg meggyőződésem, hogy a gárda népszerűsége így is jóval nagyobb, mint a kormányé.

– Hol nagyobb az érdeklődés a gárdatagság iránt, azokban a térségekben, ahol nagyobb arányban élnek cigányok?

– Kelet-Magyarországon valóban nagyobb az érdeklődés, ám mindenhol nagy az igény. Borsodban, ahol a legnehezebb életkörülmények vannak, igen sok a jelentkező, de érdekes módon a gazdagabb Pest megyében van a legtöbb avatott és avatásra váró. Nem mellékes, hogy több helyen a jelentkezők 40 százaléka nő.

– Sokan a jobboldalon is azt mondják, hogy a gárda nem jó válasz az ország mai problémáira, megosztó, s csak felerősíti a konfliktusokat. Erről miként vélekedik?

– Sokan a problémák megoldását várják el a Magyar Gárdától, én is sokszor találkozom irreális elvárásokkal. A Magyar Gárda nem megoldja a problémákat, hanem felhívja azokra a figyelmet. A gárda nem egy ajtó, amit ki kell nyitni, hanem a kulcs, ami azt kinyitja. Amit társadalmi szervezetként tehet, azt megteszi. Ha nem lenne a gárda, ki beszélne arról, hogy Magyarországnak nincs honvédsége? Ha a cigánykérdést nem feszegetné a gárda és a Jobbik, akkor még mindig a szőnyeg alá lenne söpörve ez a problémakör, mondván, ez politikailag nem korrekt téma. A Magyar Gárdának és a Jobbiknak történelmi szerepe van a hallgatás falának áttörésében. Végre már beszélünk az elkövetkezendő évtizedek legsúlyosabb társadalmi kérdéséről.

– De miért kellett ehhez a Magyar Gárda, miért nem volt elég a Jobbik?

– Le kell szögezni, hogy nem a cigánykérdés miatt jött létre a Magyar Gárda. Számtalan más oka van a létrejöttének. A tatárszentgyörgyi felvonulás ugyanakkor történelmi jelentőségű fordulópont volt, amelyet nem lehetett elhallgatni. Sok rosszat írtak róla, a magyar társadalom 90 százaléka mégis azt mondta, hogy na végre! Viszonylag kevesen merik bevallani, de szinte mindenki úgy véli, végre valaki felhívta a figyelmet ennek a problémának a létezésére. Hozzáteszem, hogy nagyon sok cigány ember is így látja. Többször hallottam már rendezvény után helyi cigányoktól: „Mindennel egyetértek, de nem merek veletek együtt mutatkozni, mert félek.” Jellemző módon voltak olyan esetek, amikor megyei gárdakapitányokat MSZP-s polgármesterek hívtak fel titokban, hogy jó lenne, ha hozzájuk is elmennénk, mert képtelenek kezelni a helyi közbiztonság válságos állapotát. A cigányság nagy része nem a Magyar Gárdától fél, hanem attól a fantomtól, amit a sajtó, a balliberális politikusok és a cigány vezetők gyártottak. Például Kolompár Orbán, aki semmi mást nem csinál, mint a feszültséget szítja, nem is beszélve Teleki Lászlóról. A gárda egyébként nem vonult sehová sem hívatlanul, és soha nem a béke szigetére ment, csak ahová hívták, már eleve rettegés és konfliktus volt. Ha bárki meghallgatta, hogy milyen beszédek hangzottak el, megtudhatta, a Magyar Gárda célja nem a megfélemlítés. Mindenhol elmondtuk, hogy senki nem fog segíteni a településen, mert ez egy szétesett ország, és a helyiek csak akkor találnak megoldást a problémáikra, ha maguk szervezik meg a védelmet, például a polgárőrséget. A Magyar Gárda azért ment mindenhová, hogy a kezdő lökést megadja. Hála istennek, sok helyen volt foganatja a szavainknak.

– A védelem biztosítása nem a rendvédelmi szervek feladata lenne elsősorban?

– Sem szóval, sem tettel nem követeltünk magunknak állami jogköröket. De lássuk be, Magyarország számtalan sebből vérzik. Egy ilyen szervezetre, mint a Magyar Gárda, még hosszú ideig szükség lesz. A legboldogabb akkor lennék, ha azzal hívnának fel gárdisták, hogy már nincs szükség ránk, nincs mit tenni az országban, megerősödött a biztonság, nincs félelem, a magyar vállalkozások virágzanak, a mezőgazdaság szárnyal, és senki nem akarja a magyar földet felvásárolni…

– Ha külföldiek vásárolnak fel magyar termőföldet, mit tud tenni a gárda? Körbeállja a parcellát?

– Ha a földkérdés élessé válik, azt a Magyar Gárda nem hagyja annyiban. Ebben a kérdésben is meg kell mutatnia az önvédelem szükségességét. Az elkövetkezendő időszakban ez a probléma nagyon lényeges lesz.

– Miért nem alakul kft.-vé a Magyar Gárda, hasonlóan a kormány közeli In-Kal-hoz? Így jogilag bebiztosíthatná a működését.

– Ez is egy lehetőség, de egyelőre az egyesület folytatja a küzdelmet. Ha nem sikerül, akkor van több ötlet, forgatókönyv is a tarsolyunkban. Január 17-én tartunk egy nagy demonstrációt a gárda mellett Budapesten. Mindenkit várunk, akinek fontos ez az ügy. Ott elmondjuk majd, merre tovább.

– Mit gondol, meddig lesz szükség a gárdára, mikor teljesítené be küldetését?

– Jelenleg a gárdát a lelkesedés tartja össze. A lelkesedés azonban nem megy a végtelenségig. Az emberek saját pénzükből veszik a formaruhát, majdnem minden héten mennek valahová, tankolniuk kell, sokszor ki kell venniük szabadságot. Nagyszerű és unikális dolog, hogy ma Magyarországon vannak ilyen emberek, akik hajlandók áldozni nemes célra. Ugyanakkor a Magyar Gárdának előbb-utóbb meg kell találnia a végleges helyét a társadalomban. A dolognak ki kell forrnia. Erre vannak nemzetközi példák az Egyesült Államokban és Európában is.

– A Jobbik választási bizottsági tagja, Novák Előd munkájának köszönhetően három választási csaló is lelepleződött a Ferencvárosban. Majd lapunk kiderítette, vélhetően az SZDSZ is cinkelt „cédulákkal” játszott. A csalás miatt valóban kezdeményezik az MDF feloszlatását?

– Az MDF és az SZDSZ szerepe már teljesen eljelentéktelenedett politikai értelemben. Ez a két párt valójában egy-egy gazdasági csoport. A szabad demokraták hűségesek a neoliberális ideológiához, amelyet egyébként a legveszélyesebbnek tartok az országra nézve, de a házasságszédelgő MDF mára a magyar politika legnevetségesebb képződménye lett. Jó pénzért a demokrata fórumot bármire rá lehet venni, ezek még a gárdába is belépnének, ha sokat tudnánk fizetni érte. Semmilyen szilárd ideológiai cél, bázis, társadalomformáló elképzelés nincs, pusztán a túlélés és a parlamenti helyek megtartása. Fontolgatjuk, hogy eljárást kezdeményezünk ellene. Ha a gárdát fel lehet oszlatni, akkor egy csaló, jellemtelen pártot miért ne lehetne?

– Milyen eredményre számít a Jobbiktól az EP-választásokon, kivált, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján megelőzték az SZDSZ-t?

– Minden csatába győzni megyünk, de a mostani realitás a harmadik hely. Mindenféleképpen öt százalék fölötti eredményre számítok. Ha ez már január 11-én a IX. kerületi időközi választáson sikerül, akkor annak komoly jelentősége lesz, hiszen a Ferencváros nem egy radikálisnak mondható kerület. Ha itt jó eredményt érünk el, akkor az ország többi részén még jobb eredményre leszünk képesek. Célunk, hogy nemcsak a listavezetőt, Morvai Krisztinát, hanem másokat is kijuttassanak a választók az Európai Parlamentbe.

– Optimista várakozás, amely esetén kétség kívül megkerülhetetlen tényezőként számolna a többi parlamenti párt is a Jobbikkal, illetve még nagyobb hisztériakampány indulna önök ellen…

– Egy jó eredménnyel komoly változásokat érhetnénk el társadalmi és politikai megítélésünk vonatkozásában is. A Fidesz is kénytelen lenne átértékelni az egy a tábor, egy a zászló stratégiáját. De ez a Fidesz gondja, nem az enyém. Mi arra készülünk, hogy a legjobb eredményt érjük el. Jelen pillanatban a Szonda Ipsos 3 százalékosra mért bennünket, ha ez így van, akkor minimum 6 százalékon állunk…

– Felkészültnek érzi pártját bármilyen választásra, a parlamenti politizálásra vagy akár az ország kormányzására? Mely pártokkal lenne hajlandó koalíciós tárgyalásokat folytatni?

– Hacsak nem mi nyerjük a 2010-es választásokat, ellenzéki szerepre készülünk az első parlamenti ciklusunkban. Jelenleg nemcsak a Jobbik, hanem a polgári oldal sem hajlandó koalícióra lépni a másikkal, vagyis a Jobbik elutasítja a Fidesz eddigi politikáját, s ugyanez igaz fordítva is. Ha most lennének a választások, valószínűleg a Fidesz nyerne, a Jobbik pedig ellenzéki pártként a számára vállalható kérdésekben támogatná a polgári kormányt, ugyanakkor a nemzet érdekeivel ellentétes törekvésekben nagyon kemény ellenfelek lennénk. Egyébként aki 2010-ben nyer, nagyon nehéz helyzetbe kerül, hiszen a problémák addig csak súlyosbodni fognak. Elképzelhetőnek tartom, hogy a következő kormány nem tölti ki a négy éves ciklust. Meggyőződésem az is, hogy ha a Jobbik bejut az Országgyűlésbe, akkor az azt követő választásokat megnyeri.

Készítette: Pál Gábor

(Megjelent: a Magyar Nemzet január 3-ai számában)

Barikad.hu

(KL)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.